Tízből kilenc magyarnak saját lakása van! Legalábbis a napokban közzétett OECD lista szerint, melyen dobogós helyen állunk. Hogy állunk nemzetközi viszonylatban? Mennyi év és mennyi pénz kell egy saját lakás megvásárlásához? A cikk végén Te is szavazhatsz!
Sencsenben 44, Londonba 28 év kell saját lakáshoz
A kínai Sencsenben egy családnak több mint 44 évnyi jövedelmét, míg Londonban majdnem 28 év teljes keresetét kell megspórolnia ahhoz, hogy saját lakást vehessen. Londonban egy átlaglakás ára ma 500 ezer font, az egy éves átlagjövedelem 30 ezer. A számadatok alapján tehát a brit fővárosban gyakorlatilag lehetetlen lakást venni saját pénzből.
Hol vannak a legmegfizethetetlenebb helyek?
A Demographia nevű kutatás (Demographia International Housing Affordability Survey) a világ 406 országában vizsgálja az adott városokban a lakások megfizethetőségét. A tanulmány a következő országokra fókuszál: Ausztrália, Kanada, Kína, Írország, Japán, Új Zéland, Szingapúr, az Egyesült Királyság és az USA. Hong Kong a világ egyik legkevésbé megfizethető városa, ami abból is látszik, hogy a listán már hetedik éve vezeti ezt a helyet. A felmérésben Hong Kong után Sydney következett, a harmadik helyen pedig Vancouver állt. A Bloombergs Markets kimutatásai szerint Hongkongban, Mumbaiban, Pekingben és Sanghajban egy átlagos keresetű család több mint 30 évig fizeti egy 90 négyzetméteres lakás árát.
Kép forrása: http://www.scmp.com
Itthon feleannyi idő, vagy még kevesebb kell
Ehhez képest Budapesten a 11,6 évnyi megtakarítással elérhető saját otthonhoz jutni, ami a fenti adatok fényében kedvezőnek helyzetnek tűnhet. (Numbeo adatai szerint 11,6 évi családi jövedelmet kell félretenni pedig egy 90 négyzetméteres lakás megvásárlásához.) Régiós tekintetben szintén jól állunk. Bécsben, Prágában és Varsóban is nehezebb a lakásvásárlók dolga, mint Budapesten. A Numbeo listáján fővárosunk a 93. helyen áll, megelőzve többek között a Ljubljanát (94) és Pozsonyt (97), Madridot (98) és Bolognát (100).
Lakásárak a fizetések fényében
A KSH nemrég publikált adatai szerint bár 2016-ban a nettó bérek 7,8%-kal emelkedtek (országos szinten bruttó 263 200 forint jelenleg átlagosan), a lakásárindex és a kínálat átlagár alapján a lakásárak viszont 10-11 százalékkal. Mester Nándor, az otthonterkep.hu vezető elemzőjét is idézte a piacesprofit.hu a témáról írt cikkében, aki úgy látja, hogy a reálbérek növekedésének még legalább 4-5 évig kell a tavalyihoz hasonló üteműnek lennie minden évben ahhoz, hogy az új lakások ára elérhető közelségbe kerüljön a vevőjelöltek többségének.
Megtévesztő adatok
A 24.hu rámutatott arra, hogy bár a magyarok túlnyomó részének 89-90 százalékának van saját ingatlana (ahogy az OECD listáján is szerepel), viszont alig több mint 84 százaléka lakott saját tulajdonában lévő lakásban, 9 százalék pedig bérelt lakásban lakik.
A magyarok kevéssel több, mint negyede az önálló lakhatás megoldását jelölte meg céljaként egy OTP Ingatlanpont megbízásából készült kutatásban. Az indokok között egyebek is szerepeltek:
- más környékre költözés (25%)
- nagyobb ingatlan választása (24%)
- a generációk szétválása (12%)
- befektetési célú vásárlás (8%).
A Vg.hu beszámolója felhívja a figyelmet arra, hogy az adat kicsit csalóka, ugyanis többen számítanak ma befektetési céllal vásárlónak, mint feltételeznénk. Ugyanis az is befektetésnek minősül, ha valaki magának, későbbi, élethelyzettől függő értékesítés céljából vásárol ingatlant.
„Tehát lakást például azzal a céllal is lehet venni, hogy a későbbiekben önerőt jelentsen egy nagyobb ingatlanhoz. Az életkor előre haladtával pedig ezt értékesítve az ember megteremtheti a tisztes időskor feltételeit, esetleg gyermekének segíthet vele. Ebben az értelemben az ingatlanvétel valójában öngondoskodási vagy befektetési célzatú" - ismertette Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjének megállapítását a Pénzcentrum.
Mennyiért lehet ma lakáshoz jutni Budapesten?
A budapestingatlan.info Budapesti Lakáspiaci Riport adataira támaszkodva (323 projektben, több mint 10 000 fővárosi új építésű lakás adatai) beszámolt arról, hogy az 5., illetve a 12. kerületben vásárolhatunk legdrágábban új építésű ingatlant - ezeken a helyeken akár jóval 1 millió forint feletti négyzetméterárakkal is találkozhatunk.
A Tower Budapest oldalán találtuk ezt az 157 000 000 forintért kínált Dunára néző, Belgrád rakparti épület 3. emeletén található 95 m2-es lakást.
A borsosabb árú lokációk közé tartozik még Budán az 1., 2., a 3. és 11. kerület, valamint Pesten a 6-9. kerületek, ahol az egységárak 600 és 900 ezer forint körül mozognak.
89 900 000 Ft-ért hirdetik ezt a 89 m2-es Duna-parti, történelmi épületben található, 2. emeleti, 2 hálószobás, 2 fürdőszobás lakást. A hirdetésre az eurocenter.hu kinálatában bukkantuk, a képek forrása is ez az oldal.
Két pesti kerület, melyek a lakásépítések hőskorában a legnagyobb számban vonzották a fejlesztőket, a 13. és 14., valamivel olcsóbbak, 500 és 600 ezer forint körüli négyzetméterárakkal. Budapest többi - külső - kerületeiben 500 ezer forintos egységár alatt vásárolhatunk, sőt a városközponttól legtávolabb eső kerületekben már 400 ezer forint alatt is hozzájuthatunk egy négyzetméternyi új építésű lakáshoz.
A mybudapesthome (53 500 000 forintért kínálja ezt a 89 m2-es 13. kerületei lakást. A fotó forrása az mybudapesthome.com oldal.
Tetszett a bejegyzés? Látogass vissza újra vagy olvasd el korábbi posztjainkat!
