Hajlamosak vagyunk elítélni azokat a fiatalokat, akik felnőttként még mindig a szülői házban élnek. Ha megnézzük a lakásárak alakulását, rá kell jöjjünk nem ennyire egyszerű a képlet. A fiataloknak még nehezebb lépést tartani a a növekvő lakásárakkal, így nem csoda, hogy csökkent idén az első lakásukat megvásárlók száma.

Folyamatosan növekszik a szüleikkel élő felnőttek  száma 

Nem egyszerű mai fiataloknak ingatlanhoz jutni, főleg Budapesten, ahol az eladó lakások ára a csillagokban van. Éppen ezért nem lehet elintézni egy legyintéssel a mamahotelre hivatkozva a fiatalok életmódjáról alkotott elképzelést. Az összkép ugyanis jóval összetettebb ennél. A mai huszonévesek és harmincasok már egészen más gazdasági, kulturális és technológiai körülmények közé születtek, mint szüleik.

A folyamatos online jelenlét, az élménygazdaság és fogyasztói társadalom hatása pénzügyi és vásárlási szokásaikat is meghatározza, csak úgy mint a technológia. Ők inkább megosztani és kölcsönözni szeretnek, mint javakat birtokolni. Csak gondoljunk az Über, az AIRBN, a Netflix, a Spotify, a bubi és a co-working irodák népszerűségére!

A közösségi gazdaság  azt a kommunikációs paradigmaváltást is jól mutatja, ami az internetrobbanással indult el amelynek köszönhetően az újabb nemzedékek pénzt, időt és energiát takaríthatnak meg, illetve csökkenthetik a pazarlás mértékét. Érdemes még megemlíteni, hogy az ezredfordulós nemzedék tovább ül az iskolapadban, így tagjai egyre később állnak munkába, vállalják a felnőttkorral járó felelősségeket, később köteleződnek el, később alapítanak családot ugyanakkor erősebb szülői függés is jellemező rájuk. Nem is meglepő, ha belegondolunk abba, hogy nagyon sok gyerek testvér nélkül és egy szülővel nő fel, ilyenkor általában a kötődés még erősebb és a leválás nehezebb.

Mit mutatnak a számok?

A magyar családok 18 százaléka úgynevezett egyszülős háztartás. Az egyszülős családok száma több mint 503 ezer volt tavaly októberben, 86 százalékukban az anya nevelte egy vagy több gyermekét. A szülői háztól való elszakadás tendencia szintű meglétét jelzik, hogy sokat hallani a mamahotelben élő felnőtt gyerekekről, akiknek számuk egyes kutatási adatok szerint számottevő.  A KSH statisztikái szerint 1990 óta folyamatosan növekszik a szüleikkel élő felnőttek  száma:

míg 1990-ben 459 ezer 20-39 év közötti fiatal felnőtt élt a szüleivel, addig 2001-re számuk megduplázódott, 819 ezerre nőtt, s a felmérés idején valahol 883 ezer körül forgott a mamahotelben élők száma. 

Nagyok az elvárások a szülők felé

A hazai lakosság 80 százaléka szerint a saját tulajdonú lakás továbbra is az önálló élet alapjának számít, felnőtt korban ez adja meg az otthon biztonságát – derül ki az OTP Bank idei Hello Otthon kutatásának eredményeiből. A megkérdezettek 79 százaléka úgy gondolja, hogy a fiataloknak egyre nehezebb saját lakáshoz jutni, például a magas ingatlanárak miatt. Az eredmények szerint az is egyértelmű, hogy a magyar társadalomban nagy elvárások fogalmazódnak meg a szülőkkel szemben:

a többség vagyis 61% úgy gondolja, hogy a felnőtt gyermek lakhatásához a szülőknek is hozzá kell járulniuk.

Miből vegyek lakást?

Kíra (26) vidékről költözött Budapestre, ahol egy multinacionális cégnél háromszázötvenezer nettót keres, és albérlőtársával együtt 125 ezer plusz rezsiért laknak egy kis, belvárosi lakásban, amit feleznek. Nincs megtakarítása és szülei sem tudják anyagilag segíteni. Tesz félre egy lakástakarék-pénztárban, de még nem tervezi, hogy a saját lakás vásárlásba vágjon. Úgy látja, hogy évi plusz ötvenezer forint megtakarításért nem fogja magát gyötörni, főleg úgy, hogy az még mindig elenyésző a szükséges összeghez képest. Öccse 25 évesen a szüleivel él, vagyis a a 30 év alatti férfiaknak a 83 százalékába tartozik, ugyanis ennyien élnek a szülői házban. Nők esetében ez 68 százalék a statisztikák szerint. 

Bár egy budapesti egyetemisták körében végzett kutatás szerint a 19-25 éves fiatalok többsége legkésőbb 27 éves korára tervezi az első lakásvásárlását, átlagosan 30 évesen vehetik át első saját ingatlanjuk kulcsait legalábbis a K&H ifjúsági indexe szerint.  A vágyak és a realitás közötti különbséget a lakásárak elszállásának is elkönyvelhetjük. A jelenlegi árak mellett elképesztően nehéz pályakezdőként félretenni saját ingatlanra, főleg Budapesten. Pedig az indexből az is kiderül, hogy a megkérdezett Y-generációsok maximum a főváros külső kerületeiig hajlandó elmenni, ahol a kertes családi házakat részesítenék előnyben. 

Brutális árak

Több oka is lehet, hogy a drágulás folytatódik. A jelentősen megemelkedett anyagárak és szakemberhiány miatt, a költségek is jelentős mértékben emelkedtek.

"Két évvel ezelőtt Budapest közkedvelt kerületében egy felújítandó lakásért 660 ezer forint/négyzetméter áron lehetett hozzájutni. Ez az összeg ma már 807 ezer forint körül mozog. Újszerű vagy új lakások esetében ugyanez az összeg napjainkban 1,168 millió forint körül mozog. A kereslet mindezek mellett nagy, így ha valaki egy 100 négyzetméteres lakás vásárlásában gondolkodik, nagyjából 80 millió forinttal kell, hogy számoljon. A kínálat limitált, bár egyre több komplett bérházat újítanak fel, és formálnak át tágas, jó beosztású lakássá. Van, ahol még ennél is magasabb összegekért kelnek el a lakások: a Duna közelében akár 1,5-2 millió forint/négyzetméter áron lehet lakáshoz jutni"- írja a budapestingatlaninfo.hu.

Mi éri meg jobban? 

A médiában is egyre több cikkel és műsorral találkozhatunk a témában. Nemrég a Klub Rádióban Galavits Patrik műsorvezető generációs című műsorában budapesti eladó lakásokkal foglalkozó Tower Ingatlan két munkatársának és Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértőnek tette fel a nagy kérdést:

Mit tanácsol egy ingatlanos: bérelne vagy venne inkább egy lakást a fiatalok helyében? 

Patrik elmesélte, hogy 3 éve ő is elkezdett keresni albérletet egy haverjával Facebookon keresztül. Az egyik  lakás tulajdonosának az első kérdése az volt, hogy fehérek-e... egy másik olyan feltételeket szabott, amely szinte jobbágy és földesúr reláció szintű volt, mintsem főbérlő és albérlő közötti. Pavelka Zsolt bérbeadási vezető is úgy érzékeli, hogy bátrabbak lettek a főbérlők, de tapasztalatai szerint az őket megkeresőket a realitások talajára vissza tudják hozni annak érdekében, hogy ne állítsanak fel teljesíthetetlen kritériumokat. A szakember szerint akik megállapodnak egy céggel, ott jellemzőbb, hogy kevesebb az irreális elvárás, ugyanakkor jellemzően határozottak az elképzelések is. Rávilágított arra is, hogy folyamatosan fehéredik a piac: az adózással nagyon nagy könnyítés történt, eltörölték a + 14 százalékot. Ma jellemzően sok tulajdonos befizeti a 15 %-ot befizetni, ami a bérlőnek is jobb, mert így a jogviszony is adott, tehát jogi úton lehet megoldani az esetleges konfliktust is. 

A műsorvezető azt is megkérdezte Cornides András, kiemelt értékesítőtől, hogy

mennyi ideig kell spórolni egy kb 22 éves, keresettel rendelkező fiatalnak Magyarországon?

Cornides ismertette, hogy amennyiben bankokhoz megyünk, minimum 20-25 % önrésszel rendelkezni kell. Úgy látja, hogy a takarékoskodás - a lakástakarék - mindenképpen jó dolog. Egyrészt azért, mert havi 20 ezer forint félretétele jó lehet arra, hogy kiépüljön önrész, másrészt a bank szemében is lehet pozitívum, ha látják, hogy az illető tud takarékoskodni. Ismertetett felmérést is a fővárosra adatokat kiemelve,melyből megtudjuk, hogy

itthon 55 hónapnyi fizetés, tehát 7 év kell ahhoz, hogy egy átlagos körülbelül 50 négyzetméteres lakásunk a fővárosban átlagos fizetés esetén.

Cornides szerint a fiataloknak van hatása a piacra. Például sok olyan projekt van, amelyek úgy alakítják ki a terveket, hogy ki lehessen adni diákoknak az ingatlant. Gyakori, hogy a szülők akkor vásárolnak gyereküknek lakást, amikor kiderül, hová vették fel, sőt, az is sokszor előfordul, hogy félig befektetési és félig használati célra vásárolnak, vagyis az egyik szobában a gyerekük lakik, a másik szobát pedig kiadják valakinek. 

A szakember szerint fiatalok esetében nagyon sok függ a családi háttértől:

"Nem látom azt, hogy átlag frissen diplomázott luxuslakást keres. A vagyonosabb réteg gyerekei, stabil háttérrel, stabil fizetéssel keresnek olyan ingatlant, ami igényesebb. Ez attól függ, hogy milyen háttérből jön valaki. Az első munkahely még nem veszi meg általában nekünk az ingatlant. Ha nem kap egy fiatal segítséget, nagyon hosszú ideig tarthat míg ingatlanhoz tud jutni. Hozzáteszem, hogy külföldön még kilátástalanabb az ingatlanhoz jutás fiatalok számára."

Megéri ingatlanba fektetni, vagy inkább albérletben lakjunk?

Erre a kérdésre a bérbeadással foglalkozó szakember egyértelmű válasza az volt, hogy a jelenlegi árak mellett ő albérlet párti, hosszútávon pedig nehéz meg állapítani mi várható. Az értékesítő úgy gondolja az ingatlan értékálló. Amíg a kamatnál többe kerül a bérlet, addig az a tanácsa, hogy inkább vásároljunk. 

A beszélgetést a képre kattintva meghallgathatod: