Hogyan hatott a világjárvány a már több éve tartó agglomerációs bummra? Melyek a legnépszerűbb, legdrágább, legolcsóbb és leggyorsabban növekvő települések? Merre keresgéljenek, akik Pest-megyén belül maradnának Falusi CSOK-kal?

Géza harmincas évei vége felé jár, egy multinál dolgozik középvezetői pozícióban. Feleségével, Andival két kisgyereket neveltek a Géza által még diákkorában örökölt újpesti panellakásban, amikor a koronavírus-járvány miatt bezárták az iskolákat, a munkahelyek pedig, ha csak tehették, otthoni munkára kötelezték munkavállalóikat. Gézáék is otthonról próbálták egyszerre megoldani kettejük munkáját és a gyerekek tanulását, lefoglalását is. Hamarosan azon kapták magukat, hogy egyre többet gondolkoznak azon, hány problémájuk oldódna meg, ha egy kertes házban laknának. Egy idő után a szilárd elhatározás is megszületett bennük, így egy újépítésű, pest-megyei ingatlant vásároltak  még 2021 elején, a tavaszi lezárások alatt pedig már új kertjükben kertészkedhettek, napozhattak. Géza és Andi bár továbbra is otthonról dolgoznak, kicsit sokallják az időt, ami ingázással megy el, de azt mondják a friss levegőért és azért, hogy a gyerekek a kertben játszhassanak, megéri. Szerintük összességében javult az életminőségük, tágasabb az életterük, még a csendesebb hétköznapokat is egész könnyen megszokták.

Még mindig az agglomeráció a legnépszerűbb

Gézáék története nem egyedi, ezt mutatja az is, hogy az agglomeráció továbbra is az ingatlanpiac egyik legaktívabb szegmense: 2020-ban 13 ezer fővel csökkent Budapest lakossága, ami egy öt éve tartó folyamat egy szelete, nem a pandémia közvetlen következménye. A Budapest környéki adásvételek 26 százaléka 50 millió forint felett zajlott és 47 százaléka pedig a 35 millió forint feletti kategóriákból került ki. A négyzetméter árak is drágulást mutatnak, míg korábban az ingatlanok 14 százaléka kelt el 600 ezer forintos négyzetméter ár felett, ez most 19 százalékra rúg. Az adatok azt mutatják, hogy Pest-megyében eladhatóak a legnagyobb arányban a felújítandó, rosszabb állapotú, de még lakható ingatlanok, sőt 36 százalékban ezeket részesítik előnyben a vásárlók, mivel ezeket feltehetően az otthonfelújítási programmal tervezik modernizálni, írja a Profitline. A feltételeknek megfelelő vásárlók szinte mindegyike él a lakástámogatásokkal, de a legfelkapottabb területek ingatlanárai mellett ez csak kiegészítő forrás lehet, mellé komoly megtakarítással kell rendelkezni.

képek forrása: budapestingatlan.info

Mely települések a nyerők?

Jelenleg az agglomeráción belül a Szigetszentmiklósi járás a legkedveltebb ingatlanpiaci célpont, - közölte az Atv. Bár a fővárosi agglomeráció minden járásában nőtt a lakosság az elmúlt években, népességarányosan a Szigetszentmiklósi járás, majd a Budakeszi, végül Ráckeve térsége zárt a legnagyobb nyereséggel. Ezt a trendet a pandémia sem tudta megállítani, csak egy rövid időre feltartóztatni, mikor az egész lakáspiac leállt, a tapasztalat ugyanis évtizedek óta azt mutatja, hogy ha erősödik a gazdaság, mindig többen költöznek a külvárosi területekre, mint a városokba. A KSH 2020. évi előzetes adatai szerint a legtöbb tranzakció a Szigetszentmiklósi járásban történt, itt 819, az Érdi és Gödöllői járásban 794, a Szobi járásban pedig 170. Ha a lakosság arányos növekedését vesszük górcső alá, akkor Érd, Gyömrő és Nagytarcsa vezetnek a települések egyéni versenyében.

Ár tekintetében a Pilisvörösvári járás települései vezetnek 470 ezer forintos forintos négyzetméterenkénti árral, ezt követi a szentendrei és a dunakeszi térség, ahol 400 ezer forint/négyzetméter az árak középmértéke. Az agglomeráció délkeleti részén találkozhatunk a legalacsonyabb árakkal, mégpedig Gyálon és Vecsésen, ám a tavalyi év első negyedévéhez képest első sorban itt, az olcsóbb településeken emelkedtek az árak, akár 10 százalékkal is, írja a Metropol.

képek forrása: towerbudapest.com

Jönnek az agglomerációs beruházások

Nem csoda, hogy Szigetszentmiklós a legkeresettebb az agglomerációs települések között, ez ugyanis a legdinamikusabban fejlődő város Pest-megyében. A központjában százlakásos társasház épül, van luxuslakópark és rengeteg új családi és ikerház. Itt is problémát okoz azonban, hogy az infrastruktúra nem tudja követni az agglomerációban hódító kiköltözési hullámot, bár kétségtelen, hogy különböző mértékű fejlesztések mindenfelé készülnek. Szentendrén a HÉV végállomás megújításával igyekeznek a lakosoknak komfortosabb környezetet teremteni, Budakeszin pedig új buszsáv kialakításával próbálják 30 percre csökkenteni a városba jutáshoz szükséges időt. Szintén megújul a gödöllői HÉV megálló és az Örs vezér téri metróállomás.

képek forrása: eurocenter.hu

Mi a helyzet a Falusi CSOK-kal?

A Falusi CSOK keretében az egygyermekes családok 600 ezer forintos támogatást, míg a 2 és 3 gyermekkel rendelkezők 2 millió 600 ezer, illetve 10 millió forintot kaphatnak használt lakás vételére vagy felújítására, bővítésére. A támogatás azokat az 5000 fő alatti településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003 óta nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag (vagyis a mostani népességszám nem éri el a 2003. január 1-jei szám 95 százalékát). Ezen paraméterek alapján Pest megyében 62 településen elérhető a Falusi CSOK, írta meg a HelloVidék, köztük található például a Szentendréhez közeli Pilisszentkereszt, a népszerű Ráckevei járásból Szigetújfalu, Szigetcsép és Szigetbecse is. Fontos, hogy vásárlásra, használt ingatlan esetén legfeljebb a támogatás fele fordítható és számos további feltételnek is meg kell felelniük azoknak, akik ezzel a lehetőséggel élnének. Érdekes adalék, hogy a Falusi CSOK-kal élők körében Pest megye mellett a Balaton környéke a legnépszerűbb.