Soha ekkora kereslet nem volt még a rugalmasan átalakítható munkahelyi terekre, mint napjainkban. Kérdés: a szolgáltatott felexibilis iroda lesz-e a válasz az energiaválságra sok munkahelyen?
Az energiaválság, az infláció nemcsak a magánszemélyeket, de vállalkozásokat, a munka világát is érinti. Az irodák bérbeadásában, így a jelenlegi változásokkal, a bérlők igényeivel és helyzetével tapasztalattal rendelkezők szerint az enegiahatékonyság, az energiamegtakarítás, a fenntarthatóság kulcsszavakká váltak az irodapiacon.
Az hazai irodapiacon egyre több cégtulajdonos észszerűbb energiahasználatra ösztönzi az irodaház dolgozóit, többek között a LED-es izzók beszerzése alapvető lett. A 2023-ban esedékes éves elszámolásnál várható különbözetre is elkezdenek több cégnél előrelátóan pénzügyi tartalékokat képezni a rezsiválság elleni védekezés egyik lépéseként.
Előtérben az irodabérlői tudatosság
A tudatos irodabérlőkre most még inkább jellemző, hogy folyamatosan monitorozzák és felülvizsgálják, hogy mekkora a területigény, illetve milyen hatékonyan használják azt és mekkora a home office-ban dolgozók aránya. Illetve a költségek kalkulálásakor már azok is, akik eddig csak a bérleti díjra figyeltek és ott próbáltak meg engedményt kicsikarni, most az összköltséget is nézik, és amennyiben maradnak is, kedvezményeket kísérelnek meg kieszközölni. Mivel a bérbeadókon erős a nyomás, hogy megtartsák az irodabérlőiket, a jelenlegi igényekre válaszul, vannak, akik lehetővé teszik például, hogy zónázható legyen az iroda épülete, így megteremtve a gazdaságosabb jelenlét alapú irodaműködtetést.
Sokan azt is megfontolják, hogy menyire korszerű az irodaépület, amiben dolgoznak, és gazdaságosabb lenne-e költözni egy új rezsibiztosabb helyre. Egy új építésű, energiahatékony irodaház üzemeltetési költsége négyzetméterenként alig haladja meg a 3 eurót havonta, míg egy kevésbé energiahatékony épületé elérheti az 5 eurót is.
Azok, akik váltanak és egy most épülő, de az átlagnál kisebb összköltséggel üzemelő irodaházba mennek, helyzeti előnyben vannak, mivel a fejlesztők számos engedményt nyújtanak számukra – például bérleti díjkedvezményt, kiemelt kiépítési hozzájárulás -, hogy az új irodaházak megteljenek bérlőkkel. Ez azonban azzal is jár, hogy az irodabérlők kénytelenek évekre elköteleződni egy helyen, és vállalják, hogy legalább öt évig ott is maradnak. Így, gondot fog jelenteni, ha például a túl nagy lesz pár év múlva az irodaterület, főként ha a bérleti szerződésbe nem kerültek be ezzel kapcsolatos kikötések.
A gazdasági helyzet tehát válaszút elé állítja a bérlőket és a bérbeadókat is, de egyes előrejelzések szerint egyelőre nem lesz jelentős költözési hullám az irodapiacon, inkább a szerződés-hosszabbításoké lesz a főszerep.
Hibrid az új normális
Ugyan csökkenőben van a home office aránya, de az biztos, hogy szilárdan beépült a cégek gyakorlatába. Németországban például hetente átlagosan 1,4 napra, Franciaországban 1,3-ra, de Japánban már 1,1 napra esett az átlagos otthoni munkavégzés. Magyarországon pedig ez a mutató 1,7 napos. Mindenesetre a nagyobb multicégeknél egyértelműen látható a tendencia: már nem térnek vissza a koronavírus járvány kitörése előtti gyakorlatra, és a hibrid munkavégzéstől már nem lehet visszalépni.
Stephen Ross, amerikai ingatlanmilliárdos a Bloombergnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a válság kiéleződésével a vezetők zömmel csapatmunkát várnak a munkavállalóktól, amire az iroda az ideális helyszín. Azt is hozzáteszi, hogy a járvány során megtépázódott irodapiacot persze még mélyebbre lökheti a recesszió, ha a cégek végül a visszatérés helyett inkább a bérlemények lemondása mellett döntenek.
A realista.hu beszámol egy kutatásról, amely szerint a hibrid munkavégzési modellek és a távmunka az összes munkavállaló 20-25%-át is érintheti, míg az irodákban dolgozókra még nagyobb arányban hatást gyakorolhatnak az új trendek. Egy másik kutatásról is olvashatunk ugyanitt, amelyben 278 cégvezető válaszadásából az tűnt ki, hogy a jövőben átlagosan 30%-kal tervezik csökkenteni az irodáik méretét. Ugyanakkor ezeket az előrejelzéseket módosíthatja a rezsiár-növekedés, ami több munkavállalót elgondolkodtat a munkavégzés módjáról is. Az irodában dolgozók törődnek a növekvő energiaárakkal, mivel a szárnyaló inflációval a bérek jellemzően még nem növekednek, és a rezsiszámlák összege változott. A munkáltatók már érzik, hogy rezsicsökkentés végével a dolgozóik közül többen inkább visszamennek az irodába, hogy a munkaidő alatt felhasznált energia költségeit a munkaadó viselje. Heti egy kötelező home office nem lenne hatásos a költségek csökkentésére, néhány hetes irodai szénszünet viszont igen, de egyelőre nem küldik otthoni távmunkára az irodai munkavállalókat a vállalatok.
Átadták TriGranit új irodaházának, a Millennium Gardensnek az első ütemét a Millenniumi Városközpontban. Az épület összesen 37.000 nm bérbe vehető irodaterületet kínál. Az egyedülálló lokációjú, különleges adottságú területre a Finta Stúdió egy modern formavilágú, teljes üvegfelületű kétszárnyas épületegyüttest álmodott meg, amelyben az irodaterületek rugalmasan alakíthatók. Több mint 200 kerékpár tárolására alkalmas kerékpártároló létesül, zuhanyzókkal és öltözőkkel, az irodaépület elektromosautó-töltőhelyekkel is rendelkezik majd. A kikapcsolódást, az alternatív helyen történő munkavégzést támogatja a tágas, vízfelülettel is rendelkező zöld belső udvar, ami közösségi térként és találkozóhelyként is funkcionál majd, és ahol ebédjüket is elfogyaszthatják a dolgozók. Képek forrása: ujiroda.hu
Rugalmasság a hívószó
A hosszú távú megoldást sokan a flexibilis szolgáltatott irodákban látják, amelyet egyre több fórumon egyszerűen csak „flex” irodaként aposztrofálnak, de hazánkban az instant iroda és még inkább a szolgáltatott iroda kifejezés terjedt el szélesebb körben a modulárisan szervezhető irodatípusokra. Ezeknél a multifunkciós irodatípusoknál az irodabérleti feltételek rugalmasak, már másnap rendelkezésre állnak, valamint minden szükséges eszközzel fel vannak szerelve (internet, számítógép, telefon, kávéfőző). Továbbá a közüzemi költségeket is tartalmazza a bérleti díj, amit ráadásul nem négyzetméterre, hanem munkaállomásonként -vagyis asztalonként - számolnák. Ez átlagosan havi 200–250 eurós bérleti díjat jelent.
Jól mutatja e típus növekvő népszerűségét az amerikai Business Wire egyik új felmérése, amely szerint a flexibilis szolgáltatott irodahelyiségek globális piaca 2025-re elérheti a 13 milliárd dollárt, ami 70%-os növekedést jelent a 2020-as évhez képest.
A variálható terek mellett egyre népszerűbbek lesznek a munkavállalók fizikai és mentális jólétét segítő kikapcsolódást és az egészségmegőrző megoldásokat ötvöző, úgynevezett well-being szolgáltatások. Mivel a fluktuáló munkaerő sokba kerül a cégeknek, a szervezeti HR-es stratégiákban több helyen is hallani, hogy „a megtartás lett az új toborzás”.
Az ergonomikus bútorokkal berendezett, kreatív munkakörnyezetet biztosító munkahelyen foglalkoztatott munkaerő jobb teljesítményre képes hosszú távon, mint az a kollégája, akit nem ilyen körülmények, vagy akár alacsonyabb hőmérséklet fogad az irodában.
Az energiafogyasztás mérséklése bizonyos szerződéses pontokat érint, ennélfogva a bérlői komfort-mutatószámokat tartalmazó szolgáltatási kötelezettségéről szóló részeket, vagyis, hogy például 22 fok helyett elegendő-e 20 fok az irodában. A jelenlegi magyar jogszabályok szerint szellemi munkánál, irodai/ülőmunkánál: 20–22 fokot, könnyű fizikai munkánál 18–22 fokot kell biztosítania a munkáltatónak. Arra a kérdésre válaszolni, hány fok lenne ideális, konszenzust igényel a többség részéről.
Ha tetszik a bejegyés oszd meg másokkal, és olvasd el korábbi posztjainkat.
