Az idő pénz! És tényleg!
2016. augusztus 24. írta: ingatlanos blogger

Az idő pénz! És tényleg!

Közhely, hogy nem vagyunk egyformák, de nagyon különbözünk abban is hogyan gazdálkodnak időnkkel. Most bemutatjuk hogyan tudjuk kiszámolni mennyit is ér az időnk. Remélhetőleg ezeknek az információnak a birtokában hatékonyabban tudjuk majd drága időnket beosztani.

time-is-money-1601980_1920.jpg

Ahogyan eltöltjük időnket meghatározza azt is, hogy milyen színvonalon élünk, milyenek a kapcsolataink,mekkora hatást tudunk elérni erőfeszítéseinkkel, mekkora a mozgásterünk és még sok más egyebet is (például az egészségi állapotunkat, szabadidőnket). Nézzük meg, hogy mi jellemzi azokat embereket, akik hatékonyan gazdálkodnak az idejükkel! James Clear, amerikai vállalkozó, szerző több száz sikeres ember pályafutását tanulmányozva az Enterpreneur-ben megjelent írásában ezeket nevezi meg:·

  • nagyobb nyereséget képesek elérni munkájukkal
  • másokba is be tudnak fektetni és jobb kapcsolatokat képesek kiépíteni, ápolni
  • rugalmas karriert képesek felmutatni, ezáltal nagyobb szabadsággal, mozgástérrel rendelkeznek
  • nagy hatású projekteket képesek végrehajtani – a társadalmi életben is szerepet tudnak vállalni

Az idő értéke: Mennyit ér egyetlen óránk?

Ahhoz, hogy ne pazaroljuk el időnket és a legjobbat tudjuk kihozni az időnkből, először is meg kell tudnunk – még pedig egészen pontosan kiszámolva – azt, hogy mennyi az időnk értéke. Nagyon szélsőséges esetekben könnyű megállapítani azt, hogy mennyi időt érdemes-e egy feladatra, projektre áldozni. A probléma viszont az, hogy legtöbbször az idő-érték spektrum homályos szürke részén tapogatózunk. Soha sem kalkuláljuk ki pontosan azt, hogy mennyit is ér az időnk, hanem csak ráütünk a hasunkra és nagy vonalakban megsaccoljuk. Legtöbben így vagyunk ezzel.

Néhány hétköznapi példa ilyen dilemmára:

  • Kifizetnénk, mondjuk körülbelül 5000 forintot a szomszéd kamasz fiúnak egy fűnyírásért csak azért, hogy több szabadidőnk lehessen a hétvégén?
  • Dolgozzunk-e egy olyan ügyféllel, aki rögtön kifizet 500 000 forintot vagy inkább szánjuk rá az időt és dolgozzunk ki egy olyan üzleti tervet, amely jövőre 5 000 000 forintot is termelhet?

Hogyan tudjuk kiszámolni, hogy ténylegesen mennyit is ér az időnk?

A már említett James Clear egy 3 hónapos időszakaszon át nyomon követte és kiszámított minden egyes óráját mégpedig 6 különféle egyenlet segítségével. Majd egy programot is kidolgozott, csak be kell írni a számokat ebbe a táblázatkezelő programba és ez rögtön kiszámítja az időnk pontos értékét. (Ingyen is letölthető: The time-value spreadsheet, Erre a programra többször is utalunk majd cikksorozatunk további  részeiben).

Időmenedzsment – Hogyan határozd meg, hogy mennyit is ér az időd? -2.rész

Időmenedzsment – Hogyan határozd meg, hogy mennyit is ér az időd?  

E módszer segítségével ki tudjuk számolni az időnk értékét, amely segíthet abban, hogy napi szinten is jobb döntéseket hozzunk pénzügyeinkkel kapcsolatban.

Két számra van szükségünk:

  • Az az időmennyiség, amit pénzkeresésre szánunk
  • Az a pénzmennyiség, amit ez idő alatt keresünk

Első lépés: Hogyan követhetem nyomon az eltöltött időmet?

Első lépésként megmérjük, hogy összesen mennyi időt fordítunk pénzkeresésre. Nem csupán a munkahelyen fizikai jelenlétünkkel eltöltött idő tartozik ide, hanem minden olyan további időt ideértünk, ami ennek a célnak van alárendelve, mint például a beutazást, vagy a gyerekek bölcsődébe, óvodába vagy iskolába szállításának az idejét. Azt tanácsolom, hogy érdemes évi 2500 órát megjelölni kezdésként.

Az idő lekövetése: Az én példám – Mennyit is dolgozom?

Online vállalkozóként időm oroszlán részét a számítógépen dolgozva töltöm. A RescueTime nevű szoftver eszköz segítségével kezdtem el munkaidőmet lemérni. A RescueTime-on megkapott számok és néhány apróbb becslés segítségével kapott adat szerint 2742 órát dolgozom egy év alatt.

Második lépés: Az én példám – Mennyi pénzt keresek?

Egy másik fontos tényezőről is meg kell tudnunk a pontos adatokat, mégpedig arról, hogy mennyi pénzt keresünk a munkával eltöltött idő alatt. Idetartozik az a pénz is, ami mellékállások, szabadúszó megbízásokból származik, hiszen az első lépésnél mért időbe is belevettük mindezeket. Összesen arra az összegre van szükségünk tehát, amit tisztán, adók és egyéb járulékok nélkül kézhez kapunk.

meetings-1149198_1920.jpg

Pénzünk lekövetése:

Clear a Bench Accounting szolgáltatást felhasználva utánanézett az üzleti bevételeinek és kiadásainak. Azt tanácsolja, hogy érdemes hosszabb időszakon át végigkísérni a bevételünket, mivel ez segíthet abban, hogy elkerüljük az összeférhetetlenségeket és reálisabban átlássuk időnk értékét.

Harmadik lépés: Végül a második lépésben megállapított teljes bevételünk összegét osszuk el a munkára fordított teljes idővel.

Helyesek ezek a számok?

A számításokkal tisztább képet kaphatunk arról, hogy mennyit ér az időnk, ami viszont általában sokkal kevesebb annál, mint amit megadnánk magunknak egy órás munkaidőre. Néhány módszerrel gyorsan megnézhetjük, hogy megfelelő-e az órában kiszámolt időnk értéke. (Lásd a harmadik lépésnél: Time-Value Spreadsheet.)

  • Piaci árfolyam módszer – ez az árfolyam, amellyel akkor kalkulálhatunk, ha egy másik cég kér fel egy olyan munkára, amelyben számottevő tapasztalattal rendelkezünk.
  •  Költség-alapú módszer – itt azt az összeget számíthatjuk ki, amit odaadnánk valaki másnak azért a munkáért, amit éppen mi végzünk.

Példák:

  • Ha tudjuk, hogy az időnk óránként mondjuk 15.000 forintot ér, akkor inkább érdekes kifizetnünk 9000 forint kiszállítási díjat egy árucikkért, minthogy minimum egy egész órát vásárlással töltsünk el valamelyik üzletben.
  • Ha óránként 25000 forintot is megér a munkánk, akkor érdemes minden repülést átszállás nélkül szervezni, még akkor is, ha 45.000 forinttal többe kerülne az átszállnál, mivel így legalább 2 órát spórolhatunk meg időben.
  • Ha már meg tudjuk határozni forintban vagy dollárban munkánk értékét, akkor napi szinten is jobb döntéseket tudunk hozni pénzügyeikben.

A várható érték kikalkulálása

Ez a módszer a következő kérdése megválaszolásában segíthet:

  • Milyen nagyszabású, stratégiai jelentőségű döntéseket hozzunk időnkkel kapcsolatban?
  • Milyen projektekre érdemes idén összpontosítani?
  • Melyek az időnk felhasználásának kevésbé hatékony módjai, melyeket érdemes lenne kiiktatni napi munkánkból?
  • Belekezdjünk egy olyan tevékenységbe, ami most még ugyan nem, de tíz éven belül nyereséges lesz, vagy inkább legyen egy stabil munkánk, kiszámítható, rendszeres jövedelemmel?
  • Hogyan kezelhetjük legjobban a kompromisszumokat?

 

A várható érték kalkulációjának típusai:

  • Növekedési szorzás

Vegyük alapul a tavalyi nettó jövedelmünket és szorozzuk meg egy reális növekedési szorzóval. Ezzel a módszerrel megbecsülhetjük, hogy hosszú távon mennyire lehet majd kifizetődő jelenlegi munkánk, vállalkozásunk.

  • Várható érték kalkuláció

Az időnk kiszámításának ez a legbonyolultabb módja. Legegyszerűbben úgy lehet megérteni ezt a módszert, ha megnézzük az előző fejezet harmadik lépésében található programot: Time-Value Spreadsheet.

wrong-way-167535_1280.jpg

Félrevezető sikerek

Ne vesztegessük időnket arra, hogy a nem megfelelő, nem releváns dolgokban váljunk sikeresek! Túl sok ember kergeti a pénzt, a befolyást vagy az elismerést csak ezért, mert mindenki ezt teszi körülöttük. Mi van akkor, ha mi nem igazán ezt akarjuk? Mi van akkor, ha mi inkább több szabad időd szeretnénk több pénz helyett?

Kompromisszumok és véletlenszerű lehetőségek

Ezek olyan választási helyzetekre vonatkoznak, amelyekkel csökkentjük az időnket abban az esetben, ha az összes időnket felemésztik, azonban ha csupán a néhány kínálkozó lehetőség során döntünk mellettük, megnövelhetik időnk értékét. Tegyük fel, hogy olyan írók vagyunk, akik szóbeli prezentációkat, bemutatókat is vállalnak. Időnk értéke jelentősen csökkenhet, ha ezek az utóbbiak elveszik az időnket az írástól, ám ha csak hellyel-közzel vállalunk szóbeli megbízásokat, akkor ezekkel megnövelhetjük időnk tényleges értékét. Vannak szerzők, akik több ezer dollárt is szerezhetnek ilyen munkákkal, de emellett megmarad idejük az írásra is.

relax.jpg

Szabadidő, mint érték

Az időkalkulálásának egy lehetséges veszélye lehet az, hogy meggyőzzük magunkat arról, hogy egy plusz “produktív” órát is iktassunk be munkaidőnkbe. Például ha este 9 és 10 között dolgozunk, nézzük meg, hogy ez általában valóban pozitív eredményekhez vezet-e? Mire vagyunk hajlamosabbak ebben az órában: hibákat halmozni vagy jó teljesítményekre? Ha ekkorra úgy kiégünk, hogy már nem tudunk a következő időszakban produktívak lenni, akkor érdemes elgondolkozni ennek az órának a tényleges értékéről.

A Wall Street Journal-ban olvashatunk egy kutatásról, mely során a szakemberek megállapították, hogy azok az emberek, akik szeme előtt kizárólag a pénznek az értéke lebeg munkavégzés közben, hajlamosabbak a türelmetlenségre és a feszültségre. Többet dolgoznak és kevesebb időt szánnak olyan egyéb hasznos tevékenységekre, mint a jótékonykodás vagy zenehallgatás.

A szakember szerint megéri beiktatni néhány órát, amikor kiengedhetjük a gőzt és pihenhetünk, mivel sokkal hatékonyabban tudjuk végezni a munkámat ha egy kicsit feltöltődünk. Meg kell becsülnünk a szabadidőnk értékét, és azokat a szabadidős tevékenységeinket, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizzük testi-lelki egészségünket.

Az időnk értékének kiszámítása valójában jóval nehezebb, mint amilyennek tűnik, de sokkal nagyobb eredményeket hozhat, mint amire számítunk.

(Forrás: http://www.entrepreneur.com/article/269922)

A bejegyzés trackback címe:

https://sarkiingatlanos.blog.hu/api/trackback/id/tr7511649538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása